Vannak akik már igen korán tudják, hogy melyik csapatban játszanak és vannak, akik az évek során jönnek rá, hogy mi is van velük. Én a második csoportba tartozom.
Mindig is jobban kijöttem a lányokkal, könnyebben szót értettem velük, a fiúkkal csak úgy elvoltam. Kamaszként én is probálkoztam randizni, járni lányokkal kisebb nagyobb sikerekkel. Általában nem voltak hosszúak a kapcsolatok, 2-3 hónap után mindig megrekedt. Nem éreztem túl jól bennük magam, megvolt az elején az izgalom, a hódítás meg minden, de aztán valahogy eltünt az érdeklődés. Az már korán feltűnt, hogy nem csak a lányokat, de a fiúkat is megnézem, de úgy gondoltam ez normális, én ilyen érdeklődő típus vagyok.
Az első munkahelyemen volt az első igazinak mondható kapcsolatom egy lánnyal, amik addig voltak, azok kis kamasz probálkozások voltak. Szerettem a lányt, nagyon is, de valszeg az vonzott benne, hogy kicsit elesett volt és felébredt bennem a humanitárius szellem, hogy segítenék rajta. Kb 1 évig ment a se veled se nélküled kapcsolat, ami a végére annyira kicsinált, hogy utána 2 évig nem is kerestem semmilyen kapcsolatot, nem igazán engedtem senkit olyan közel, hogy abból bármi is lehetett volna.
Közben a munka mellett levelezőn elkezdtem csinálni a fősulit. Levelező lévén elég sok volt a beadandó és az ember ilyenkor könyvtár és internet segítségével igyekszik összehozni valami épkézláb esszét. Mivel elég sokat ültem a gép előtt kutakodva, néha elkalandoztak a gondolataim és megnéztem mindenféle oldalt. Addigra már abszolút nem kerestem lányok társaságát olyan szinten. Egyik este eljutottam egy meleg fórumra, ahol sokan leírták gondolatukat, történeteiket azzal kapcsolatban, hogyan is döbbentek rá, hogy mi újság velük. Több olyan mozzanat, részlet, gondolat volt, amiben magamra ismertem, hogy ilyen nekem is volt.
Kiváncsiságból elkezdtem több fórumra írogatni, olvasni őket. Meleg cset oldalakra mentem föl és beszélgettem srácokkal. Hónapok teltek el, mire elérkezettnek láttam az időt, hogy talizzam egy szimpi sráccal. Nem történt semmi különös az első találkozáskor, csak beszélgettünk. Továbbra is feljártam csetre és egyre bátrabban találkoztam. Míg egyszer csak ejött a nap, hogy lakáson találkoztunk és történt egy két lájtosabb dolog. Ezután bűnösnek éreztem magam, hogy ez nem jó, nem értettem mi történik velem.
Megprobáltam ezután lányokkal ismerkedni, de közben mindvégig az volt az érzésem, hogy nem jó úton haladok. Így visszatértem a másik oldalra és ismerkedtem ott tovább. Egyre bátrabb voltam, egyre könnyebben keveredtem mindenféle kalandokba, sodródtam az árral, de úgy ténylegesen maga a szex teljes egészében nem történet meg.
Aztán egy este a cseten megismertem egy srácot, akivel úgy éreztem eljött az idő, hogy megtegyem. De erre majd egy következő bejegyzésben térek ki...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése