2016. január 31., vasárnap

380. A Művész és a tengerész

A tumblinak köszönhetően több emberrel is beszédbe elegyedtem. Volt, aki nálam kezdeményezett, de legtöbbször én írok rá másra. Nincs különösebb célja ezeknek a beszélgetéseknek. Egyszerűen egy "közösség" tagjai vagyunk és csak úgy dumálgatunk mindenféléről. Van, aki válaszra sem méltat, van, aki max visszaköszön, de utána már nem ír, vannak olyanok, akiknek napokba telik vissza írni három szót és vannak azok, akik szívesen és érdeklődve állnak neki egy beszélgetésnek.

Az egyik ilyen beszélgető partneremet már régebb óta ismertem, távolról figyeltem élete alakulásait. Már régóta ír blogot. Nem voltam rendszeres követője, csak időnként vetett oda a sors virtuális naplójához és olyankor hosszasan ott tudtam ragadni. Amikor rátaláltam ezen az oldalon, elkezdtem őt követni. Ő meg visszakövetett. Megosztottuk egymás posztjait, lájkoltuk egymás "bejegyzéseit". Egy idő után ráírtam és egy több napon keresztül tartó hosszú beszélgetés lett az eredménye. Végül egy hirtelen jött spontán ötletnek köszönhetően megismerhettem őt élőben is. Egy hosszú éjszakába nyúló beszélgetést töltöttünk el együtt egy üveg bor társaságában. 

Ez a találkozó megihletett és ez a kis mese született belőle.


2016. január 20., szerda

379. Egy utolsó próbálkozás

Ezt a vallomást azután írtam, hogy anno 2014 év végén vége lett a kapcsolatomnak egy héttel a tervezett összeköltözés előtt. Az akkori párom az utolsó pillanatban úgy döntött, hogy mégsem folytatja velem az útját. Pedig előtte együtt festettünk ki, jártunk a nagy bútoráruházakat kanapét keresve, néztük ki a vékony okostévét a nappaliba. Úgy éreztem, hogy egy utolsó esélyt megér egy ilyen vallomás megírása. Elküldtem neki és miután elolvasta, kis időt kért majd pár nappal később jelezte, hogy találkozzunk. Átbeszéltük a dolgokat és végül abban maradtunk, hogy külön folytatjuk. A minap rátaláltam a gépen erre az írásomra és hosszas tépelődés után úgy döntöttem, hogy megosztom a nagyérdeművel. Fogjuk fel úgy, hogy ez egy újabb egy rövid novella a billentyűzetemből.

2016. január 19., kedd

378. Van tumblr crush-od?

Még január 1-jén újra indítottam a tumblr oldalamat. Új néven, új arculattal, új elgondolással. Megjelentetem rajta az új blogbejegyzéseimet és reblogolom azokat a képeket, videókat és gondolatokat, amik tetszenek. Mindig megpróbálok egy kreatív, jópofa szösszenetet hozzájuk biggyeszteni. Egyébként a fejlécben is megtalálható az elérési útvonal.

Váltottam pár gondolat menetet pár tumblis sráccal, közülük az egyikkel napok óta jól eldumálgatunk. Nincs konkrét célja a beszélgetésünknek, egyszerűen csak beszélgetünk mindenféléről.

A minap megkérdezte, hogy van-e tumblr cursh-om. Fogalmam nem volt róla, hogy ez mit takar, mire elmagyarázta, hogy ez azt jelenti, hogy van-e olyan tumblis srác, aki a szívem csücske és szívesen kezdenék vele valami komolyabbat.

Ez a kérdés megindított bennem egy gondolatmenetet. Naivan azt hittem, hogy ez a tumblr, egy olyan oldal, ahol az ember képeket, videókat és rövidebb/hosszabb gondolatokat oszt meg másokkal. Rádöbbentem, hogy ez több annál. Ez egy lehetséges vadászati felület is. Itt is lehet ismerkedni, van csevegőrész, ahol privát tudsz beszélgetni emberekkel és a dologból tényleg bármi lehet. 

Régebben sokszor lehetett hallani és olvasni, hogy mennyire rossz a melegeknek, mert nehezebben tudnak ismerkedni, mint heteró társaink. Az ember nem szólít le csak úgy valakit az utcán vagy a bárban, hiszen van esély, hogy mellé lő és kellemetlen helyzetet teremthet. Viszont egyre jobban tágul a lehetőség tárháza.

Személyesen is lehet ismerkedni meg neten is. Megpróbálom ezeket összeszedni a teljesség igénye nélkül.


2016. január 18., hétfő

377. Please like me 2. évad

Az előző rész tartalmából: 1. évad

Imádom ezt a sorozatot. Még mindig iszonyat jól szövi a történetet és kellően egyensúlyoz a humor és a dráma között, amit vegyít a kínos jelenetekkel. Valamint még mindig jók a sorozat főcímei, amik az aktuális rész tartalmához vannak igazítva és a szereplők önfeledten bolondoznak a főcím zenéjére.


Az előző évadhoz képest ugrottunk kb 2 évet. Josh együtt lakik Tommal. Főhősünk nincs már együtt Geoffrey-val. Továbbra is keresi a helyét az életben. Claire Németországba ment dolgozni, így sajnos az évadban csak nagyon ritkán tűnik fel. Pedig a Josh-Tom-Claire trió üdítően jó a sorozatban. Josh anyukája elmegyógyintézetben van, ahol megpróbálják őt stabilizálni. Jók az ott játszódó jelenetek, ahogy megismerjük a bentlakók életét. Josh itt ismerkedik meg az egyik lakóval, Arnolddal, akivel az éved végére romantikus érzelmek alakulnak ki. Arnold érzelmileg eléggé instabil és pánikbeteg, na meg még depressziós hajlamai is vannak. Érdekes, hogy egy ilyen karaktert hoztak be Josh-nak, mivel érzelmileg és lelkileg ő sem egy stabil személyiség. Josh apukája még mindig együtt van új párjával, sőt egy kislányuk is született.


Főhősünk nem tudja mit kezdjen magával. Teng-leng az életben, csapódik ide-oda. Szüleitől folyamatosan hallgatja, hogy be kéne fejezni a tanulmányait és el kellene kezdenie dolgozni, a saját lábára kellene állnia, mert örökké nem fogják őt eltartani. Végül apukája segít neki ebben előremozdulni és szerez neki munkát.

2016. január 17., vasárnap

376. Nap nap után

Már mikor elolvastam a fülszöveget éreztem, hogy ezt a könyvet el kell olvasnom. Szeretem, amikor kicsit elrugaszkodva a hétköznapi valóságtól, egy olyan kreatív megoldást hoznak létre, ami egyben lehetne hétköznapi is.



Ugye adva van "A", aki saját magát fiúként értelmezi. Ő egy lélek, aki rendelkezik tudattal, emlékekkel, érzelmekkel. Viszont nem rendelkezik saját testtel. Minden reggel másik testben ébred, másik élethelyzetben találja magát. Ami biztos, hogy a korának megfelelő testben ébred, ami nem biztos, az a nem, a kinézet, a társadalmi körülmény, a szexuális orientáció. Érdekes volt napról napra látni, hogy kinek a bőrében találja magát és kinek a napját kell élnie. Volt kövér fiú, drogos fiú, meleg srác, leszbikus lány, sportoló srác, jó tanuló, gazdag, szegény, bevándorló és színesbőrű. "A" a saját szabályai szerint "játszik". Az adott ember emlékeiből táplálkozva éli annak mindennapi életét, nem variál át semmit, ha olyan dolog történik, amit nem szeretne, hogy az illető emlékezzen rá, akkor azt el tudja homályosítani.

"A" egy nap találkozik egy lánnyal, Rihannonnal, akibe beleszeret. A lány jár egy sráccal, aki nem veszi őt figyelembe, meg sokszor megalázza. Főhősünk itt hozz egy döntést, hogy olyan randi napot ad ennek az angyalnak, amilyet megérdemel. És a randi nagyon jól sikerül. A bonyodalom ott kezdődik, hogy a lány barátja másnap semmire sem emlékszik, "A" pedig más testben ébred. Ezek után elindul a hajsza, hogyan tudná megoldani, hogy mindennap láthassa a lányt és valahogy a közelébe férkőzzön. Megszegi a saját szabályait, beleavatkozik az éppen adott személy aznapi életébe. Végül eljön a nap, amikor színt vall a lánynak. Természetesen a lány kétségekkel fogadja a dolgot. Idővel megpróbálják áthidalni ezeket a dolgokat, megpróbálnak mindent megtenni a szerelmükért. Csak nehéz egy olyannal együtt lenni, aki mindennap máshogy néz ki...


2016. január 3., vasárnap

375. Őrült nők ketrece

Szombaton fél 3-kor adóztunk a kultúrának. Másodszor sikerült eljutnom az Alföldi Róbert által rendezett Őrült nők ketrece című darabra. Először még tavaly májusban jutottam el és most egy karácsonyi ajándéknak köszönhetően még egyszer. Ugyanazt az előadást láttam, még is nem volt teljesen ugyan az. Mielőtt ezt kifejteném nézzük a tudnivalókat.

Az Őrült nők ketrece egy 1973-as színdarab, amiből 1978-ban forgattak filmet olasz-francia koprodukcióban. A film olyan nagy siker lett, hogy két folytatás is követte. Ezután a Broadway is műsorára tűzte 1983. Ez a Musical változat nálunk is bemutatásra került 1991-ben Haumann Péter csodálatos alakításában. 1996-ban elkészült az amerikai filmváltozata is, a Madárfészek, amiben Robin Williams és Nathan Lane parádézott. Erről kritikát itt írtam. Tavaly Alföldi Róbert rendezte meg az Átrium Filmszínházban Stohl András és Hevér Gábor főszereplésével.

A színmű arról szól, hogy van egy meleg bár tulajdonos és van a bár sztárja, aki az ő párja is egyben. Ja és transzvesztita. A tulajdonost Hevér Gábor alakítja, míg a nőnek öltözött férfit Stohl András személyesíti meg. A tulajdonosnak van egy fia, akit csecsemő kora óta ők ketten nevelnek. A fiú húszas elején van és szerelmes. Annyira, hogy bejelenti, hogy megházasodik. Valamint szeretné párját és szüleit bemutatni családjának egy vacsora keretében. A helyzetet nehezíti, hogy a leendő após politikus és eléggé konzervatív és szélsőséges értékeket képvisel. Ezt a helyzetet kell úgy megoldani, hogy senki ne jöjjön rá az új családtagokból, hogy mi is a helyzet valójában, viszont mindenki szeretne részt venni a bemutatós vacsorán saját értékei szerint. Ennek a helyzetnek a megoldását és még sok mást látunk a színpadon. Vár ránk öröm, kacagás, jókedv, döbbenet, elgondolkodtató jelenetek, mondatok.


2016. január 1., péntek

374. Szőrzet applikáció

Manapság a legtöbb ember okostelefonnal rohangál az utcákon, nyomogatja utazás közben, kávézóban üldögélve vagy bármilyen élethelyzetben. Egyre több alkalmazással lepik el a fejlesztők és szolgáltatók a piacot, amik mindenre megoldást nyújtanak a felhasználó számára. Az alábbi képet meglátva rögtön az jutott eszembe, hogy nem baj, ha borotvált a hónaljad, ha hirtelen szőrzetet szeretnél, akkor gyorsan töltsd le a hónaljkutya applikációt :)