51. Könyvírás

Tavaly nyáron elkezdtem írni egy könyvet. A történet alapja 2005 óta meg van a fejemben, egy Olaszországból hazafelé, az autóban jutott eszembe. Sokáig nem jött az ihlet, hogyan vessen ezt "papírra", de tavaly nyáron megszállt az ihlet. Kiírtam magamból a tapasztalataimat, az érzelmeimet, a gondoltaimat, a környezetemtől hallott eseményeket, megfűszerezve a saját fantáziámmal és kreativitásommal. A történet két szálon fut, mindkét szálon van két szereplő. Az egyikben egy meleg párkapcsolatot látunk, a másikban pedig egy heterót. Mindig valamelyik szereplő szemszögéből látjuk a történéseket.

Nem kis feladat volt megírni az elejétől a végéig, kitalálni, hogyan haladjon a történet, milyen párbeszédekkel és eseményekkel dobjam fel a szálakat. Megírtam az elejétől a végéig. Kiírtam magamból mindent, ami eszembe jutott. Miután végeztem, megmutattam pár embernek és elolvastattam velük. Ezután mindegyikkel leültem átbeszélni az írásomat. Ez körülbelül júliustól novemberig tartott. Azóta ülepedett bennem a dolog.

Tudom min kell változtatni, aprólékosan át kell menni rajta, mondatról mondatra, ne legyen benne szóismétlés, túl sok töltelék szó, időrendbe legyenek a dolgok, kijavítani a mondatszerkezetet, ne térjenek el egymástól a történetek. Ez a része még nagyobb feladat, mint az első, mikor megírja az ember a történetet. Akkor még elég gördülékenyen megy az írás, de ez a második fázis iszonyat lassú. Nagyon pepecselős. Képes vagyok egy három mondatos bekezdésen akár fél órát is rágódni, mire megtalálom a megfelelő szavakat, szerkezeteket.

Kitűztem magamnak, hogy március végére szeretnék végezni vele. Remélem sikerül. Nem tudom még mi lesz a sorsa, de úgy érzem, ez a regény életem egyik főműve lesz, ha elkészül.

50. Szemérmetlen tumblr

Ha az ember regisztrálja magát, és körbenéz az érdeklődési körében, egy olyan világban találja magát, amiben másodpercek alatt tud meg az ott levőkről mindent. Az emberek itt kirakják a videójukat, a kedvenc képüket, megosztják gondolataikat. Itt nem egy olyan közösség jön össze, mint a facebookon, hogy olyanok látják a dolgaimat, akiket ismerek, hanem itt a többségüket nem ismerem és valszeg soha az életben nem fogom őket élőben látni. Ismeretségeket köthetek olyan emberekkel, akik másik országban, vagy akár másik földrészen élnek. Lehet, hogy nem veszem föl a kapcsolatot az illetővel levélben, mégis tudom hogy néz ki, mert rak ki magáról képet, tudom mi az érdeklődési köre, mert arról megoszt mindenfélét és tudom, hogy mi történik vele, mi foglalkoztatja, mert gondolkodás nélkül kiírja. Olyan ez, mint a facebook, csak ismeretlenekkel. :D

Vannak akiket követek, vannak akik engem követnek. Ez általában oda-vissza működik. Az én Tumblr-m ismeretségének legtöbbje a meleg társadalomhoz tartozik. Mindenféle korosztály és nemzeti kultúra képviselteti magát. A 20-as éveik elején lévő felhasználók szinte már hátborzongatóan sok infót osztanak meg magukról. Az hagyján, hogy raknak ki magukról képet, amin látszik az arcuk, esetleg félmeztelen képet is megosztanak a néppel (közkedvelten elterjedt, hogy mindenki fölrak magáról keddenként félmeztelen képet, ezt Topless Tuesday hívják), de hogy már az intim részüket is mutogatják nyugalmi, izgatott és hasukat teleélvezett állapotban, számomra ez már kicsit túl intim. Lehet, hogy prűd vagyok, de én ilyet biztos nem tennék ki. Mondjuk már nem ez a korosztály vagyok :)

Napra kész infók vannak, ki szűz, ki mit szeret a szexben, mekkora a farka, ki él az anyjával, ki egyedül álló, ki unatkozik vagy éppen mikor kanos.

Sokszor óvva intenek minket, hogy ne osszunk meg túl sok infókat magunkról az ilyen közösségi oldalakon, mert lenyomozhatóvá válunk, visszaélhetnek az adatainkkal, de ahogy elnézem ezt a fajta világot, a fiatalságot ez abszolút nem érdekli.

Vajon azért teszik ezt, mert ebben a rohanó világban nem kapják meg a megfelelő figyelmet és az internet segítségével próbálják meg ezt kompenzálni. Csak így képesek felhívni magukra a figyelmet, csak így tudnak normálisan kommunikálni, emberi kapcsolatokat kialakítani? A kiírásokból arra lehet következtetni, hogy semmilyen kommunikáció nincs közöttük és a szüleik között és barátság is csak felszínesen van jelen az életükben.

Elszomorító, hogy ilyen irányba megy el a világ... olyan jövő vár ránk, ahol elvesznek az emberi kapcsolatok, a fizikális érintések, ahol majd csak interneten keresztül tartjuk a külvilággal a kapcsolatot és ha elmegy az áram, magányosan és kétségbeesetten fogunk ülni a monitort nézve..., persze árammal is magányosak vagyunk, de legalább akkor a látszat meg volt, hogy nem vagyunk egyedül....

49. Fertőzés szilveszter éjjel

A Fertőzés című filmet az oscar-díjas Steven Soderbergh rendezte, aki előszeretettel dolgozik filmjeiben nagy sztárokkal, különösképpen George Clooney-val és Matt Damon-nal. Ebben a filmben is majdnem minden szerepre egy sztár jutott. A filmet nézve olyan érzésem volt, mintha valami Spektrum tévét néznék, dokumentumfilm-szerűen mutatja be, hogy egy új halálos vírus milyen hatással lenne a bolygónkra és az életünkre. Nem ismerünk meg jóformán semmit a szereplőkből, kötelező szereplőként kapjuk őket, mint orvos, pilóta, akármi. Másodpercek alatt meghalnak, lépünk is tovább,  jóformán nem kerülnek közel hozzánk. Se kedvelni, se utálni nem tudjuk őket. Csak a borzalom érzése önti el az embert. Még anno a 90-es évek elején volt egy hasonló film, a Vírus Dustin Hoffmannal. Abban a filmben emberközeli képet kaptunk a főszereplőkről, tudtunk értük izgulni, drukkolni. Ebben a filmben ez elmaradt. Jobbat vártam.

A Szilveszter éjjelt Garry Marshall rendezte, akinek anno a Micsoda nő című filmet köszönhetjük, de az utóbbi időben eláraszt minket a sokszereplős borzalmakkal. Mindenki kap max 10 percet a filmből, sok szálon fut a történet, egyszerűen itt se lehet senkiről normális véleményed, mert nem kapsz az illetőből és a történetéből sok mindent. A film címéből ki lehet találni, hogy szilveszterkor játszódik, van itt szerelem, újra egymásra találás, haldoklás, új élet eljövetele, barátságok megköttetése. A mostanában felkapott sorozat sztárok képviseltetik magukat a filmben, pár Oscar-díjas színésszel és a Garry Marshall filmekből elmaradhatatlan Hector Elizondoval.

Hogy pozitívumot is mondjak erről a két filmről, összesen három jutott eszembe. Az egyik, hogy mindkét filmhez kiváló minőségű szinkron készült, szinte mindenki megkapta a megszokott hangját. A második, hogy a Szilveszter éjjelben játszó Lea Michele-t hagyták énekelni is. A harmadik pedig Matt Damon, akinek volt egy hatalmas jelenete a Fertőzésben, amikor közlik vele, hogy meghalt a felesége. Több ilyen kellett volna.

48. Meditáció, a test és a lélek nyugalma

"A meditáció rendszerint olyan lelkiállapotra utal, amikor a testet tudatosan ellazítjuk, és szellemünket átengedjük a nyugalomnak és a belsőnkre való koncentrálásnak. A cél a lelki béke, megnyugvás keresése. A meditáció jelenlét. Megszűnik minden, az Itt és Most van.

A meditációt évezredek óta, több kultúrában alkalmazzák, mivel számtalan előnye van. Mind a testünkre, mind az elménkre, mind az érzelmeinkre hatást gyakorol.

Amikor valaki meditál, mindössze annyit tesz, hogy az elméjét egy bizonyos dologra összpontosítja.Valójában egy könyv olvasása vagy egy film nézése ugyanúgy egyfajta meditáció." (wikipedia)

A minap az egyik barátnőm rávett, hogy menjek el vele egy meditációra. Sosem vettem még részt ilyenen, kicsit féltem, milyen is lehet. Milyen emberek lesznek ott, mennyire akarnak majd "megtéríteni".

Egy lakáson kb. 10 fős csoport jött össze. Többségük már ismerte egymást, néhányan voltunk, akik először jártunk ott. Először volt egy kis beszélgetés, teát iszogattunk, mindenki az általa ismert emberkével cseverészett. Végül elérkezett a meditáció ideje.

Körbeültünk, lehetett székre, kanapéra vagy a földre ülni, mindenki azt választotta, ami neki kényelmes. Volt egy moderátor, aki irányította a meditációt. Csukott szemmel ültünk, figyeltünk a vezetőnk hangjára, utasításaira, elképzeltük amiket kért tőlünk. Figyeltünk a légzésünkre, a körülöttünk lévő "energiákra". Kb egy órán keresztül tartott ez az egész, a végén semmi extrára nem kellett számítani. Egyszerűen azt tapasztaltam, hogy nyugodtabb lettem, jót tett ez az ellazulás a testemnek, lelkemnek.

A meditáció után megbeszéltük pár mondatban a tapasztalatainkat, majd csoki és gyümölcsök társaságában beszélgettünk tovább. A beszélgetések innentől már nem korlátozódtak a meditációra, szabadon lehetett bármilyen témáról értekezni.

Nagyon kedves embereket ismertem meg ebben a közegben, akik nem akartak "megtéríteni", barátságosan és kedvesen fordultak hozzám, meghallgatták a mondandómat.

Jól éreztem magam, ha lesz időm, fogok még menni.

47. Jamie Dornan, a vadász

Jamie Dornan-t az ABC új sikeres sorozatában a Once Upon a Time-ban fedeztem fel. Ez a sorozat nagyon aranyos, egy szívemhez és gyermeki lelkemhez kedves koncepcióval. A sorozat lényege, hogy a mindenki által ismert Grimm mesehősök egy átoknak köszönhetően átkerülnek a mesevilágból a való világba, ott élik tovább az életüket, nem emlékezvén arra, hogy kik is ők valójában. Storybook városkába egy napon egy idegen érkezik, aki Hófehérke elveszett kislánya lehet és aki megtörheti a gonosz átkot.

Jelen van Hófehérke, a gonosz mostoha, Hamupipőke, Piroska, a daliás herceg, Jancsi és Juliska, Tücsök Tihamér és még sokan mások. A történet párhuzamosan halad, megismerjük a szereplőket mesés világukban és a mostani való életükben. A sorozatban olyan nevek vállaltak szerepet, mind Jennifer Morrison (Dr. House Camerone-ja), Ginnifer Goodwin (Hármastársak legfiatalabb felesége) és Robert Carlyle (Trainspotting, Alul semmi).

Jamie Dornan a mesevilágban, azt a vadászt testesíti meg, akit a gonosz mostoha Hófehérke nyomába küld, hogy ölje meg és hozza el neki a szívét. A való világban ő a helyi sheriff, aki vigyáz a város lakóinak nyugalmára.

Utána olvastam ennek a fiatalembernek és kiderült számomra, hogy ő egy ír modell, aki színészkedik és zenél (Sons of Jim a zenekara), amikor épp nem a kifutón és a fényképezőgépek előtt pózol. Dolgozott többek között Calvin Klein-nak, Hugo Boss-nak és Giorgio Armani-nak.

1982-ben a munka ünnepnapján látta meg a napvilágot, magassága 183 cm (egy magasak vagyunk :D), haja barna, szeme kék.

Néhány ízelítő a képeiből. Engem teljesen megvett :D

46. Golden Globe asszonyai

Vasárnap éjjel volt a 69. Golden Globe díj átadás. Szerencsére a három nő, akinek nagyon drukkoltam, mind megkapták ezt az elismerést. Igaz, ebből csak két alakítást láttam, Claire Danes-ét és Jessica Lange-t, de azt hiszem Meryl Streepnél sem landolt rossz helyen ez a díj.

Claire Danes a Homeland-ben nyújtott megrázó és kiemelkedő alakításáért méltán kapta meg az elismerést. Egy iráni sorozat amerikai remake-jében egy olyan CIA ügynököt játszik, aki egy Iránból hazaért katona után nyomoz, akiről feltételezi, hogy átállt a másik oldalra. Ezzel az elképzelésével először teljesen egyedül van, magánnyomozásba kezd, majd idővel egyre több dologra bukkan és a mentora elkezd hinni neki. A főszereplőnő szerencsétlenségére beleszeret nyomozásának tárgyába és, ha még ezzel nem bonyolódna a történet, kiderül, hogy főhősnőnk mániás depresszióban szenved, ami az évad vége felé hatalmába is keríti. A végig feszült sorozatban, lassan adagolva kapjuk meg az információkat és olyan lenyűgöző alakításokat és fordulatokat láthatunk, hogy a sorozat méltán lett az év drámai sorozata. Partnerei: Damien Lewis és Mandy Patinkin.

Jessica Lange-t szerintem nem kell bemutatni, olyan alakításokat kaphattunk tőle az elmúlt évtizedekben, amikkel beírta magát végérvényesen a filmtörténet lexikonába. Ryan Murphy American Horror Story című sorozatában vállalt el egy szerepet, amit olyan átéléssel alakított, hogy az embernek leesett az álla tőle, időnként megborzongott, hogy Úristen, mikre képes ez a nő. Hogyan lehetséges, hogy ez a nő nincs foglalkoztatva az elmúlt évtizedben, miért kell ilyen tehetségeket parkolópályára küldeni?! Mindannyiunk szerencséjére Ryan Murphy, akinek a Kés alatt és a Glee sorozatot köszönhetjük, megszerezte e sorozat egyik szerepére. A történet szerint van egy ház, amiben az ott elhunyt régi lakók szellemei élnek, megjelennek, eltűnnek, borzongatják a néző és az új lakók idegeit. Jessica Lange a ház szomszédságában lakik, átjárkál az új lakókhoz és beleavatkozik az életükbe. Az első pár részben nem igazán tudja még az ember miről is fog szólni az évad, merre fog haladni majd a történet, lassan kapjuk meg az információkat, egyre többet tudunk meg a ház múltjáról és a benne élők történetéről. Partnerei: Dylan McDermott, Connie Britton és Francis Conroy.

Meryl Streep, a mostani filmvilág First Lady-je, minden díjátadások örökös jelöltje. Szeretem a filmjeit, az alakításait, a kisugárzását, a lényét. A mostani filmjét nem láttam, de mikor olvastam a hírt, hogy a vaslady-t fogja alakítani, tudtam, hogy újabb jelölésekre számíthat. Nagyon kíváncsi vagyok a filmre, az előzetest látva Meryl ismét nagyot fog alakítani. Az előzetesben felfigyeltem az akcentusára és a beszédstílusára, majd rákerestem Margaret Thatcher felvételeire és ismét sikerült Merylnek tökéletesen leutánoznia egy élő személy tulajdonságait. Várom a filmet, bemutató elvileg február 2-án lesz.

45. Adele, a Glee és az önjelölt youtube sztár

Adele kisasszony, ahhoz képest, hogy 23 éves, olyat tett le eddig a zenei asztalra, hogy az beleremegett. Rajongók ezrei imádják, szerencsére a szakma és a kritikusok is kegyesek hozzá. A jó pár elismerés mellett magáénak tudhat két Grammy-díjat is. Dalait feldolgozzák, éneklik a karaoke bárokban. Kedvenc dalaim tőle a Make you feel my love, a Rolling in the deep, a Someone like you és a Rumor has it. Glee készített egy igen jó mash up-t dalaiból. Beszúrok egy önjelölt youtube sztár előadásában egy dalt tőle. Jó szórakozást hozzá.

44. Ryan Taylor, a kanadai modell

Ettől a pasitól megemelkedik a pulzus számom. :D

43. Bővítem a látóköröm

Az utóbbi hetekben beleolvastam egy jó pár meleg blogba. Volt amelyik tetszett és volt, amelyik nem. Amelyek kifejezetten kedvemre valók voltak, azokat elkezdtem követni:

IO, SPF

Megpróbáltam eric-kel felvenni a kapcsolatot, írtam neki kb 2 hete egy e-mailt, választ sajnos nem kaptam.

Viszont sikerült megismerkednem suniboy-al, akiben egy nagyon kedves, értelmes és jó fej srácot ismerhettem meg.

Tervbe vettem, hogy több kulturális dolgot fogok megjelenteni a blogomon, és publikálok néhány novellámat. A tigris csíkos képek megosztásába, amiket összegyűjtöttem az elmúlt hónapok során, már belekezdtem.

42. Az év dala 2011-ből

Szerintem.

Lady Gaga: Edge of Glory

2011-es Bon this way album harmadik kislemeze.

Koncertfelvétel, lassú verzió.