224. Meleg ikon - 3. rész

Előző részek tartalmából: Bevezető, 1. Barbra Streisand, 2. Bette Midler.

Két hölgy után, most egy férfival folytatnám a sorozatot. Ez nem más, mint a Queen együttes frontembere, Freddie Mercury.

Farrokh Bulsara néven született Zanzibárban, 1946. szeptember 5-én. Párszi indiai származású volt. 1964-ben a zanzibári forradalmak elől családjával Angliába menekült. 

1970-ben ismerte meg Brian Mayt és Roger Taylort. Megalapították a Queen együttest, ami 1971-ben nyerte el végleges formációját John Deacon csatlakozásával.

A csapat hihetetlen nagy sikereket ért el, számos nagyszerű slágerrel ajándékozva meg a közönséget. A kritikusok és a közönség is a legnagyobb showmannek tartják, karizmatikus, nárcisztikus és férfias megjelenésével egyedülállóan tudott a színpadon szórakoztatni. Élvezte a szórakoztatás bármilyen formáját és szerette, ha szerette őt a közönség. Mindig inspirálóan hatott rá a dolog, ugyan olyan tűzzel tudott pár ezer ember előtt énekelni, mint nagyobb tömeg előtt. 4 oktávos hangja erőteljes volt, magasságokat és mélységeket meghódító, érzelemekkel teli. Mivel folyamatosan dohányzott és nem szerette a próbákat, idővel a magas hangokat nehezen tudta kiadni, így a dalokat módosították a hangjára.  

Bajuszát azért növesztette, mert ezzel takarni tudta előre álló fogait. A koncerteken való mikrofon és félig állvány stílus kidolgozása, ami védjegyévé vált, a véletlennek köszönheti. Egy koncert alkalmával eltört a mikrofonállvány és nem zavartatta magát, énekelt tovább. Közben rájött, hogy így tudja magával hordani a mikrofon tud vele énekelni és gitározást szimulálni, meg ezzel könnyedén tud a színpadon mozogni, nem kell egy helyben állnia.

Legemlékezetesebb koncertjei közé tartozik a 1985-ben tartott Live Aid koncerten való részvételük. 25 perces fenomenális show-t nyomtak Angliában napközben, majd este visszatértek egy dal erejéig. Az 1986-os két napos  Wembley koncert is beleírta magát a zenetörténelemben. Érdekesség itthonról, hogy a Budapesti koncerten meglepte a közönséget egy magyar népdallal (Tavaszi szél vizet áraszt). 

Nem szerette a riportereket, kifejezetten utált interjút adni, unalmasnak és feleslegesnek tartotta. Utálta, hogy mindig ugyan azokat kérdezik tőle és hogy folyamatosan vájkálnak a magánéletében. Nem volt szívbajos, ha nem tetszett neki a kérdés, képes volt helyrerakni a riportert, mindezt normális stílusban.

Biszexuális volt, 7 évig élt együtt egy Mary Austin nevű nővel, akit élete szerelmének tartott és kapcsolatuk vége után a legjobb barátja volt. Neki írta a Love of My Life című dalt. A nő első fiának Freddie volt a keresztapja. Utolsó éveiben egy Jim Hutton nevű fodrásszal töltötte, ő volt vele a halálánál is. 

1987-ben tudta meg, hogy HIV+, majd AIDS-t diagnosztizáltak nála. Kicsapongó, bulis életének köszönhette ezt a dolgot. Két végén égette a gyertyát. A koncertek abba maradtak, már csak a stúdióban volt hajlandó dolgozni. Szedte a gyógyszereket, de rohamosan fogyott, állapota romlott. Úgy döntött nem szedi tovább a gyógyszereket, nem szeretne tovább így élni. Fél évvel később angliai otthonában halt meg. Végig tevékeny maradt, folyamatosan  járt be a stúdióba és énekelte fel a neki írt dalokat. A Mother Love című dalt nem tudták teljesen befejezni. Elfáradt a felvételek közben, azt mondta haza megy és másnap majd befejezik. Sajnos másnap már nem tudott a stúdióba visszamenni.

Utolsó klipjében már nem engedte, hogy színesben mutassák, vastag fehér sminkel takarták el a szarkóma jeleit. A felvételen már mintha nem őt látnánk. Eltűnt a fény a szeméből, eltűnt  az életkedv a kisugárzásból, mégis szenvedélyesen, profizmusra törekedve csinálta végig.

1991. november 24-én 46 évesen aludt el örökre. Londoni házát élete szerelme Mary Austin örökölte, aki a mai napig ott él.

1992-ben emlékkoncertet állítottak neki. Mivel egyedi stílusa volt, utánozhatatlan hangszíne, neves énekesek buktak meg a dalaival a koncerten. Egyedül George Michael tudta elénekelni jól az egyik dalát. Létrehoztak egy alapítványt a Mercury Pheanix Trust-ot, ami az ADIS betegeket és a gyógyítást támogatja. Az utóbbi években a születésnapján elkezdődött egy mozgalom, ami Légy Freddie egy napra címet viseli. A rajongók beöltözhetnek Freddie-nek, úgy tölthetik napjaikat, feltöltenek magukra egy fényképet az alapítvány honlapjára, ezzel is támogatva őket.

Felrótták halála után, hogy miért nem hozta nyilvánosságra betegségét, mert akkor a hírnevét kihasználva jobban fel lehetett volna hívni az emberek figyelmet erre a szörnyű korra. Halála előtti napon egy nyilatkozatban vallotta meg a betegségét, ennek eltitkolását azért tette, mert ezt a magánügyének tartotta.

Hamvait nem tudni hova temették. Saját kérése volt ez, nem akarta, hogy egy őrült rajongó esetleg kiássa. Londoni háza a mai napig zarándok hely a rajongók számára, mint ahogy a Genfi tónál található emlékszobra is.

"Én nem vagyok sztár, nem is akarok az lenni! Én legenda leszek!"

1985. Live Aid koncert

Sombody to Love című dal acapella verziója

In my defence