2013. június 28., péntek

219. Kell ott fenn...

Az anyai ágon való felmenők közül, mint nagyszülők és azok testvérei meghatározóak voltak az életemben. Közülük már szinte mindenki átköltözött az égi társulatba. Nagyapám részéről már senki nincsen, nagyanyám részéről még ketten voltak. Az éjjel közül az egyik örökre lehunyta szemét. Egy újabb olyan embert vesztettem el, aki meghatározó volt gyermek éveimben és felnőtt koromban is. Az Ő és akik már nincsenek itt emlékére szóljon Zorán gyönyörű dala.

4 megjegyzés:

  1. Sosem könnyű elengedni a szeretteinket - de az emléket/emlékeket őrizd, az a te jelened!

    VálaszTörlés
  2. Nem ismerjük egymást; de mégis, néha annyira megölelgetnélek...

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kedves tőled! Egy ölelés időnként jól tud jönni :)

      Törlés