Reggel mikor elkezdtem olvasni a híreket, három hírrel is szembesültem, ami a Glee sorozattal kapcsolatos.
Döbbenet, hogy 31 évesen holtan találták szállodai szobájában Cory Monteith-t, aki Finn Hudson karakterét keltette életben a sorozatban. Szegény nem rég jött ki a rehabról, gyógyszer és alkoholfüggése miatt, halálának oka eddig még ismeretlen.
Bon Jovi 1994-es Cross Road című albumán jelent meg, ami az első Greatest Hits válogatás albumuk volt és felkerült, mint új dal. Eredetileg a Rómeó vérzik című film zenei albumára került volna fel, de a film körüli negatív kritikák miatt a banda úgy döntött, hogy még sem járul hozzá. Így került fel a válogatás albumukra.
Ez a dal lett az együttes legsikeresebb dala az eladások szempontjából, Amerikában a kislemezből egymillió példány kelt el, világszerte pedig több mint három millió. Amerikában a 4. helyik jutott a slágerlistán, míg Angliában és Ausztráliában sikerült megszereznie az első helyet.
Koncerteken ritkán éneklik, ezzel ellentétben nagy sikerű dal. A legemlékezetesebb koncert verziója ennek a dalnak 1995-ben volt a londoni Wembley stadionban, ami az 1995-1996-os These Days Tour egyik állomása volt. Ennél az előadásnál a dal olyan sorokat is tartalmaz, amik sosem jelentek meg sehol máshol.
Véleményem szerint ez az előadás még gyönyörűbbé tette az amúgy is elég erőteljes romantikus dalt.
Mióta megírtam Freddie-ről a bejegyzést, azóta jóformán csak Queent hallgatok.
Az In the Lap of the Gods című számuk az 1974-es Sheer Heart Attack című albumukról való. A dalt Freddie írta. A dal összetett dalszerkezetéről és különös vokális megoldásairól híres. Koncerteken kicsit áthangszerelve, leegyszerűsítve adják elő, de a vokális rész hihetetlen élményeket okoz az ember fülének. Az szöveg egyik soránál Freddie magas hangon énekel, majd egy hirtelen váltással olyan mélységekbe vált át, amire szerintem csak ő volt képes. Freddie egyszer azt nyilatkozta, hogy ez a dal jó előjáték a Bohamian Rapsody előtt.
A dal arról szól, hogy a szerelmesek úgy érzik, mintha az istenek ölében pihennének.
Húgommal már rongyosra hallgattuk ezt a dalt. Jó szórakozást hozzá. Kiemelten felhívom a figyelmet, hogy csak hangosan érdemes végig hallgatni! :)
Július 9-én ünnepelte 58. születésnapját Kovács Nóra, aki az egyik legtöbbet foglalkoztatott magyar szinkronhang. Ő nálam az abszolút favorit, egyszerűen bármit el tud játszani a hangjával. Kezdve a szőke cicababától a fajsúlyos szerepekig. Olyan nagy színésznőket szinkronizált már pályája során, mint Sophia Loren, Elizabeth Taylor, Ingrid Bergman, Greta Garbo vagy Katharine Hepburn. Az utóbbi évtizedekben olyanoknak kölcsönözte a hangját többször is, mint Carrie Fisher (Star Wars), Meryl Streep, Goldie Hawn, Diane Keaton, Jessica Lange, Jamie Lee Curtis, Cate Blanchett, Diane Lane, Sally Field, Helen Hunt, Debra Winger, Barbara Hersey, Barbra Streisand. Állandó magyar hangja három színésznőnek: Michelle Pfeiffer, Emma Thompson és Kim Basinger. Bud Spencer és Terence Hill filmekben is gyakran feltűnt, neki köszönhetjük, hogy tudjuk mi az a zsugabubus.
1978-ban végzett a Színház- és Filmművészet Főiskolán. Gyakorló éveiben a József Attila Színházban játszott, majd a diploma megszerzése után a Vígszínházhoz szerződött, ahol 1993-ig volt. Ezután szabadúszó lett, 2004-2005-ig a Soproni Petőfi Színház tagja volt. Prózai és zenés darabokban is jelentős szerepeket játszott.
Főbb színházi szerepei:
Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról
Jó estét nyár, jó estét szerelem
Kőmíves Kelemen
Légköbméter
Vízkereszt vagy amit akartok
Macska a forró bádogtetőn
A vágy villamosa
Liliomfi
Nóra
Játszd újra, Sam
Mostanában már nem szokott színpadon szerepelni, egyetlen egy szerepét tartotta meg a Vígszínházban, a Játszd újra, Sam című darabot, ami már 1983 óta van műsoron és több, mint 400 előadást élt meg.
Főbb szinkron munkái a tévéből:
Tövismadarak
Dempsey és Makepeace
Hidegsebész
Gyilkos elmék (8. évadtól)
New York-i Helyszínelők (7. évadtól)
Egy rém rendes család (néhány részig helyettesítette Básti Julit, aki szülési szabadságon volt)
Szépség és a szörnyeteg (régi változat)
Boston Legal
Downtown Abbey
Tavaly a Kossuth Rádióban volt egy műsor, ahol ismert szinkronhangokat hívtak meg egy interjúra. Ennek a műsornak ő is vendége volt, ahol elmondta, hogy iskolás korában kezdett el szinkronizálni, nagyon szereti csinálni. Az interjúban megemlékezett Szakácsi Sándorról, akivel hosszú éveket töltött színpadon a Vígszínházban, és a szinkron életének a felét is vele töltötte, mert évtizedeken keresztül sokszor játszottak egy párt.
A magyarszinkron.hu oldalon szavazással fölényesen nyerte a magyar szinkron királynője díjat. Ingrid Bergman szinkronizálásáért a Gázláng című filmért a debreceni szinkronszakma díját nyerte. Ezt a munkáját még főiskolás korában készítette.
Egyszer találkoztam vele élőben, Szakácsi Sándor búcsúztatóján. Nem beszéltünk, csak ott állt a közelemben. Szerettem volna beszélni vele, elmondani, mennyire szeretem a munkásságát, kérni tőle egy aláírást, de a hely és az idő nem volt alkalmas erre. Remélem lesz majd erre megfelelő alkalom.
Gyűrűk ura, Galadriel (tünde) hangja, vele kezdődik a film, mesélő szerepét is betölti
Lesz ez még így se című filmben Helen Huntot szólaltatja meg
Elég sok olyan regisztrációt látni a kékiwiwen, hogy valaki látott valakit és keresi. Olyasmik szoktak lenni, hogy:
"Láttalak a metrón ma fél 3-kor Kőbánya Kispest felé/az ecseri úti Burger Kingben/ a gödörnél a padon, te fekete farmerban voltál és kék pólóban, olvastál és a tekintetünk néha összetalálkozott, hosszasan néztük egymást, össze is mosolyogtunk. Én kék farmert viseltem és egy kockás inget. Nagyon helyes voltál, ha itt vagy kérlek írj!"
Vajon mennyi esélye van egy ilyen egymásra találásnak? Mennyire gondolja komolyan a "hirdetést" feladó, hogy erre a megfelelő ember fog válaszolni?
Május óta, mióta visszatértem az ismerkedés fázisába a kékiwiwként elhíresült társkereső oldalon jó pár emberrel levelezgettem. Ebből eddig 5 sráccal jutottam el az első randiig. És eggyel sem sikerült a második randiig eljutni. Az első két srác teljesen normális volt, meg tudtuk beszélni, hogy személyesen nem volt meg az a szikra, aminek meg kellett volna lennie egy folytatáshoz. A harmadik randimat már említettem, ott közös érdeklődés hiánya miatt én léptem ki.
A negyedik sráccal azt hittem van esély a folytatásra, de eltűnt a találkozásunk után, nem vette fel a telefont, majd egy héttel később írt skype-n, hogy most gázos az élete. Ezzel le is zárta a továbbiakat.
Az ötödik sráccal is azt hittem, hogy minden oké. A találkozás után folyamatosan tartottuk a kapcsolatot telefonon és a neten. Szóba jött az újabb találkozó. Úgy búcsúztunk el, hogy még pontosítunk. Azóta nem válaszol semmilyen fórumon. Addig meg azt hallgattam, hogy milyen jó, hogy rám talált.
Nem értem az ilyeneket. Miért nem lehet férfiasan a másiknak leközölni, hogy bocsi még sem akarok tőled semmit. Nagy fiú vagyok már, elfogom fogadni, nem fogok behisztizni és követelőzni. Csak szerintem ez egy normális, emberi dolog lenne. De sajnos ez a világ nem arról szól, hogy legyünk emberiek egymáshoz. Hanem arról, hogy önző világban élünk és szarunk rá, hogy a másik is ember és vannak érzései. Szerintem senki nem érdemli meg, hogy így viselkedjenek vele, mert ez rosszul esik az embernek.
Két hölgy után, most egy férfival folytatnám a sorozatot. Ez nem más, mint a Queen együttes frontembere, Freddie Mercury.
Farrokh Bulsara néven született Zanzibárban, 1946. szeptember 5-én. Párszi indiai származású volt. 1964-ben a zanzibári forradalmak elől családjával Angliába menekült.
1970-ben ismerte meg Brian Mayt és Roger Taylort. Megalapították a Queen együttest, ami 1971-ben nyerte el végleges formációját John Deacon csatlakozásával.
A csapat hihetetlen nagy sikereket ért el, számos nagyszerű slágerrel ajándékozva meg a közönséget. A kritikusok és a közönség is a legnagyobb showmannek tartják, karizmatikus, nárcisztikus és férfias megjelenésével egyedülállóan tudott a színpadon szórakoztatni. Élvezte a szórakoztatás bármilyen formáját és szerette, ha szerette őt a közönség. Mindig inspirálóan hatott rá a dolog, ugyan olyan tűzzel tudott pár ezer ember előtt énekelni, mint nagyobb tömeg előtt. 4 oktávos hangja erőteljes volt, magasságokat és mélységeket meghódító, érzelemekkel teli. Mivel folyamatosan dohányzott és nem szerette a próbákat, idővel a magas hangokat nehezen tudta kiadni, így a dalokat módosították a hangjára.
Bajuszát azért növesztette, mert ezzel takarni tudta előre álló fogait. A koncerteken való mikrofon és félig állvány stílus kidolgozása, ami védjegyévé vált, a véletlennek köszönheti. Egy koncert alkalmával eltört a mikrofonállvány és nem zavartatta magát, énekelt tovább. Közben rájött, hogy így tudja magával hordani a mikrofon tud vele énekelni és gitározást szimulálni, meg ezzel könnyedén tud a színpadon mozogni, nem kell egy helyben állnia.
Legemlékezetesebb koncertjei közé tartozik a 1985-ben tartott Live Aid koncerten való részvételük. 25 perces fenomenális show-t nyomtak Angliában napközben, majd este visszatértek egy dal erejéig. Az 1986-os két napos Wembley koncert is beleírta magát a zenetörténelemben. Érdekesség itthonról, hogy a Budapesti koncerten meglepte a közönséget egy magyar népdallal (Tavaszi szél vizet áraszt).
Nem szerette a riportereket, kifejezetten utált interjút adni, unalmasnak és feleslegesnek tartotta. Utálta, hogy mindig ugyan azokat kérdezik tőle és hogy folyamatosan vájkálnak a magánéletében. Nem volt szívbajos, ha nem tetszett neki a kérdés, képes volt helyrerakni a riportert, mindezt normális stílusban.
Biszexuális volt, 7 évig élt együtt egy Mary Austin nevű nővel, akit élete szerelmének tartott és kapcsolatuk vége után a legjobb barátja volt. Neki írta a Love of My Life című dalt. A nő első fiának Freddie volt a keresztapja. Utolsó éveiben egy Jim Hutton nevű fodrásszal töltötte, ő volt vele a halálánál is.
1987-ben tudta meg, hogy HIV+, majd AIDS-t diagnosztizáltak nála. Kicsapongó, bulis életének köszönhette ezt a dolgot. Két végén égette a gyertyát. A koncertek abba maradtak, már csak a stúdióban volt hajlandó dolgozni. Szedte a gyógyszereket, de rohamosan fogyott, állapota romlott. Úgy döntött nem szedi tovább a gyógyszereket, nem szeretne tovább így élni. Fél évvel később angliai otthonában halt meg. Végig tevékeny maradt, folyamatosan járt be a stúdióba és énekelte fel a neki írt dalokat. A Mother Love című dalt nem tudták teljesen befejezni. Elfáradt a felvételek közben, azt mondta haza megy és másnap majd befejezik. Sajnos másnap már nem tudott a stúdióba visszamenni.
Utolsó klipjében már nem engedte, hogy színesben mutassák, vastag fehér sminkel takarták el a szarkóma jeleit. A felvételen már mintha nem őt látnánk. Eltűnt a fény a szeméből, eltűnt az életkedv a kisugárzásból, mégis szenvedélyesen, profizmusra törekedve csinálta végig.
1991. november 24-én 46 évesen aludt el örökre. Londoni házát élete szerelme Mary Austin örökölte, aki a mai napig ott él.
1992-ben emlékkoncertet állítottak neki. Mivel egyedi stílusa volt, utánozhatatlan hangszíne, neves énekesek buktak meg a dalaival a koncerten. Egyedül George Michael tudta elénekelni jól az egyik dalát. Létrehoztak egy alapítványt a Mercury Pheanix Trust-ot, ami az ADIS betegeket és a gyógyítást támogatja. Az utóbbi években a születésnapján elkezdődött egy mozgalom, ami Légy Freddie egy napra címet viseli. A rajongók beöltözhetnek Freddie-nek, úgy tölthetik napjaikat, feltöltenek magukra egy fényképet az alapítvány honlapjára, ezzel is támogatva őket.
Felrótták halála után, hogy miért nem hozta nyilvánosságra betegségét, mert akkor a hírnevét kihasználva jobban fel lehetett volna hívni az emberek figyelmet erre a szörnyű korra. Halála előtti napon egy nyilatkozatban vallotta meg a betegségét, ennek eltitkolását azért tette, mert ezt a magánügyének tartotta.
Hamvait nem tudni hova temették. Saját kérése volt ez, nem akarta, hogy egy őrült rajongó esetleg kiássa. Londoni háza a mai napig zarándok hely a rajongók számára, mint ahogy a Genfi tónál található emlékszobra is.
"Én nem vagyok sztár, nem is akarok az lenni! Én legenda leszek!"
A könnyű álmot hozzon az éj című dalt Miklós Tibor írta, zenéjét Várkonyi Mátyás szerezte. Legismertebb Charlie-nak a változata. Én most nem tőle osztok meg videót, hanem Kökény Attilától, aki a Megasztárban énekelte. Imádom a hangját ennek a pasinak. Így kívánok mindenkinek mára könnyű álmot! :)
Az utóbbi hetekben újra rászoktam a Danone Könnyű és finom eperízű joghurtjára. Naponta megeszem egyet és tolok hozzá egy pöttyös túró rudit. A múltkor kipróbáltam, hogy sós földimogyorót tettem a joghurtban. Egész jó volt. Ennyi nasi remélem belefér :)
A Youtube csinált egy montázst azokból az LMBT videókból, amiket az utóbbi években a felhasználók közzétettek, amikben felvállalták magukat, másságukat, szerelmüket. Ezzel elindítottak egy mozgalmat, mely a Show your proud. Share your love címet viselő.
