Alapból érdekelt egy életrajzi film Margaret Thatcher-ről, de még dobott a dolgon, mikor megtudtam, hogy Meryl Streep fogja a vásznon megszemélyesíteni. Kicsit féltem mikor a rendező székbe Phyllida Lloyd került, hiszen a hölgy nem igazán rendelkezik filmrendezői tapasztalattal, ő inkább színházi ember, musical szinten mozog. Neki köszönhetjük a Mamma Mia-t, ahol szintén Streeppel hoztak össze egy kis szórakozást. Nem tudom kinek ötlött ez fel a buksijában, hogy egy ilyen filmet ő rendezzen, de ne ítéljünk elsőre.
Arra gondoltam, hogy egy A Királynő vagy A király beszéde horderejű filmet fogunk kapni, amik szerintem igen jól sikerültek. Sajnos a film nem ér fel az előbb említettekhez.
Bevallom nem sokat tudtam eddig Margaret Thatcher-ről, a film körülbelül annyira jó, hogy felkeltse az érdeklődésünket a hölgy iránt és utána olvassunk. Kiragad a film a Vaslady életéből néhány fontos momentumot, az elején a fiatalkori énjéből megtudjuk, hogy okos és szókimondó, határozott jelenség, de ahhoz, hogy jobban megértsük őt és a döntéseit, kicsit több infóra lett volna szükség. Ezért a film után a Google segítségével elolvastam pár cikket róla és így már összeállt egy jobb és érthetőbb kép Anglia első számú női miniszterelnökéről.
A film első húsz perce kicsit unalmasra sikeredett, ekkor ismerjük meg ide oda ugrálva Thatcher fiatal és időskori énjét. Igazán akkor indul be a film, amikor bejut a parlamentbe és egészen a végéig fogva tart.
Meryl Streep fantasztikusat alakít. Leutánozta a Lady beszédstílusát, hanghordozását, mozgását, mindenét. Egyszerűen átszellemült. Jim Broadbent kiváló partnere volt Merylnek, kéne nekik egy másik film, ahol együtt brillírozhatnak.
Az idei felhozatalt nézve szerintem megérdemelten kapta Meryl az Oscart. Alakítása kiemelkedő volt. Sajnálom, hogy maga a film közepesre sikeredett.
A film producere az a Harvey Weinstein, aki anno a Miramax stúdiót létrehozta és minőségi filmeket gyártva uralta a vásznakat és a díjszezonokat. Aztán kivált és egy újabb céget létrehozva az utóbbi években újra megmutatja mire is képes valójában. Anno egy közepes filmet vitt sikerre a díjszezonban, név szerint a Szerelmes Shakespeare-t, ami az ő agresszív kampányának köszönhetően lett az év filmje és Oscar-díjat hozott Gwyneth Paltrow-nak. Idén ő volt a producere például ennek a filmnek is és kisebb agresszív kampányban kezdett Meryl díjazásáért. Készítettek egy trailert, amiben az Akadémia orra alá dörgölték, hogy jó lenne, ha díjaznák Merylt, hisz ő volt idén a legjobb és 29 év után végre megérdemelne egy újabb díjat Bejött a számítása.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése